Névtelen érzés

Már jártam itt

Már jártam itt, és akkor sem tetszett
S most írjam ki mindezt?
Akkor gyere, lépj be világomba
Segíts nekem, hogy normális legyen

Mondd meg mi ez, fűtsed át a levegőt
Had járja át fagyott lelkem
S ha tehetném, önmagamba fordítanám tekintetem 

Ahogy életre kel
Kicsit megöl
Ahogy életre kel
Minden pillanatban kicsit jobban megöl 

A névtelen érzés
Ahogy életre kel
A névtelen érzés
Lelkemmel lépked el

Tombolok csitító karjaidban
Álmatlanul e leharcolt világban
Biztonságom a magányban
Már nem viselhetem

Reméld, hogy túléled szívem
Ahogy a gonoszt lenyelve szárnyalok
S kiborulva egy zsúfolt helyen
Menekülnék, de nem tudok

Ahogy életre kel
Kicsit megöl
Ahogy életre kel
Minden pillanatban kicsit jobban megöl 

A névtelen érzés
Ahogy életre kel
A névtelen érzés, lám idáig rángat el
S én e vonatra várok,
Ami a síneken felém robog,
Hogy majd e névtelen érzés 
A lelkemmel száguldjon el

Takarodj el innét
Látni sem bírom
Dühöngök s kiszépítem, megsértem és meggyűlölöm
Gyűlölöm mindezt, és miért? Miért? Miért énvelem?

Álmatlanul forgolódok
Sírni, üvölteni akarok
Dühöngök és kiszépítem, meggyűlölök
De ettől már csak szabadulni vágyok