Forrás: www.rockinform.hu

Először is az “Issues”-zal felkerültek a Billboard lista első helyére (azóta eladásaik már hárommillió felett járnak csak az Egyesült Államokban), majd 2001 második felében Jonathan Davis énekes Headdel (g.), Munky-val (g.), a Limp Bizkit basszerosával Sam Riversszel, Sting dobosával Vinnie Colainta-val illetőleg Terry Bozzio dobossal dalokat írt az Anne Rice regényén alapuló “Queen Of The Damned” című vámpírfilm zenéjéhez. Sőt tovább is merészkedett, és ugyanehhez a filmhez összefogott a filmzene veterán Richard Gibbsszel (az Oingo Boingo korábbi billentyűse), s kettesben öt további nótát (“Redeemer”, “System”, “Slept So Long”, “Not Meant For Me”, “Forsaken”) komponáltak. Jonathan: "Richarddal mi írtuk a dalokat, majd jöttek a zenészek feljátszani, amiket komponáltunk. Ezért elhívtam Munky-t és Headet egy pár számba, valamint Sam Riverst a Limp Bizkit basszerosát. Vinnie Colaiuta meg Terry Bozzio mellett pedig azért döntöttem, mivel ők a kedvenc dobosaim.” Azonban kiadója, az Epic végül megtiltotta, hogy szerepeljen a filmzenealbumon, ezért az énektémáit Wayne Static-nek (Static-X), David Draimannek (Disturbed), Chester Benningtonnak (Linkin Park), Marilyn Mansonnak, illetve Jay Gordonnak (Orgy) adta át. Vagyis ők éneklik Jonathan részeit… Ha nem is mindannyiuk, mindenesetre Manson felbukkanása sokakat megdöbbentett, elvégre éveken át támadták egymást. “Nagyszerű volt Marilynnel dolgozni, boldog vagyok, hogy végül is megcsináltuk ezt a tételt, és újra a barátomnak mondhatom. Hosszú ideig voltunk barátok, de pár szarságtól elborult az agya. Egy őrült dolog volt, ezért is találtam királynak, hogy hajlandó volt velem összehozni ezt a nótát. Megcsináltuk, és most újra haverok vagyunk.”

Közben Fieldy - Fieldy’s Dreams név alatt - belevágott első hiphopos szólóalbumának, a “Rock ’N’ Roll Gangster”-nek összeállításába (persze Davis innen sem hiányozhatott!), de ezt az egész kirándulást tavaszi Európa-turnéjuk, a Sick & Twisted Tour előzte meg. Az azelőtti amerikai túrájuk viszont azért maradt emlékezetes, mert 2000 márciusában Silveria csuklóproblémái miatt Mike Bordin dobos (ex-Faith No More, Ozzy Osbourne Band, Jerry Cantrell Band) segítette ki titánjainkat. Utólag – tucatnyi eredménytelen akupunktúrás kezelés után - a nagy tudású doktorok megállapították, hogy Davidnek eggyel több bordája van, és ez az ami zavarja a dobolásban.

A KoRn ötödik stúdióalbuma, a Michael Beinhorn (Marilyn Manson, Hole) által producelt “Untouchables” 2002. június 11-én látott napvilágot, első kislemezük, a “Here To Stay” felvezetésével, s rögtön a Billboard lista második helyén nyitott négyszázharmincnégyezres eladásaival. "Nem szeretek virágokat festeni a zenémben – foglalta össze az énekes. Inkább bensőségesebb dolgokat és fájdalmat. Nem félek felfedni magam, és mélyre ásni a számaimban. Egy emberi lény vagyok, és minden emberi halandónak vannak problémái. Én csak az életem sötét oldalának kifejezését választottam a zenémen keresztül." A mostanság a H.R. Giger által tervezett mikrofonállvány mögött pózoló Davis szerint ugyanakkor az "Untouchables" a legtöbb mai modern metal korongnál egy mélyebb és elgondolkodtatóbb anyag lett. "Súlyos, de korántsem a KoRn szokásos definíciója a súlyosságról. Nem úgy kemény, mint a Morbid Angel vagy egyéb death metal csapatok munkája. Inkább egy másfajta súlyosság, de nagyon-nagyon súlyos. Erre az új albumra egyébként picivel kevesebb, mint egy évünk volt. Várnunk kellett arra, hogy együtt hozhassuk össze. Mind az öten a teljes szívünket beletettük, jobban, mint bármelyik albumunknál."

Az együttes 2001 januárjában vonult stúdióba, s ezúttal sem bíztak semmit a véletlenre. "Magasra tettük a lécet ezzel az anyaggal – vallotta be Davis. Vannak rajta új elemek, amik a filmzenés munkából jöttek, és egy csomó különlegesség a KoRnhoz képest. Vagyis egy kissé érettebb lett... A lemez gondolkodásra késztet, és eljuttat valahova. Ez egy olyan album, aminek lelke és tartalma is van. Szerintem sok mai zenéből ez hiányzik, és mélységük sincs. Csak ezek a nagy durva darálós rockzenék mennek, s úgy tűnik, hogy a korábbiakkal ellentétben a mai együttesek már nem írnak időtlen zenéket, vagy nagyszerű rock albumokat. Ellenben mi pont erre törekedtünk.”

A KoRn az “Untouchables” (azaz Érinthetetlen) címet persze nem nagyzolásból vagy tisztelgésül vette fel Brian De Palma rendező előtt, akinek 1987-es filmje ugyanezzel a címmel futott. "Az ’érintetlenek’ egy kasztrendszert alkotnak Indiában. Az ottani kaszt három különböző osztályból épül fel: a gazdagokból, a középosztálybeliekből, és a legalacsonyabb rangúakból, akik az érinthetetlenek. Az emberek nem néznek rájuk, vagy nem beszélnek velük, és leköpik őket. Azt hiszem Amerikának is megvannak a maguk érinthetetlenjei, az olyan srácok, akik tetováltak és van piercingjük. Pedig csak ki akarják fejezni önmagukat, és valami mást csinálni. De ha rocksztárok akarnak lenni, vagy elmenni moziba, a szüleik kikerülik őket, és azt mondják, hogy borzalmasak, és hogy ne csinálják ezt, szükségük van egy rendes állásra.” Vagyis a KoRn tagjai ezzel is megerősítik azon álláspontjukat, miszerint az első naptól azonosnak tekintik magukat közönségükkel, és a többmilliós eladások ellenére is hétköznapi embereknek tekintik magukat. "Mi is érinthetetlenek vagyunk. Egyes egyházak szerint sátánisták vagyunk, de ennek csak az az oka, hogy ha valaki, nincs összhangban ezzel a nagyon konzervatív mai világgal, akkor bekerül ebbe az érinthetetlen kategóriába."

Aztán két hónappal a lemez megjelenése előtt, azaz 2002 áprilisának elején, két New York-i rádiós DJ, nevezetesen Opie és Anthony leadtak – az Internetről letöltött - négy dalt a tervezett új albumról. Ennek hatására a KoRn kiadója azonnal faxban jelezte tiltakozását a DJ-knél, ám a tiltás hiábavalónak bizonyult: a képzeletbeli gát átszakadt, és más programigazgatók is beszerkesztették műsoraikba ezeket a nótákat. "Csak az idegesített ebben, hogy az album még nem volt teljesen készen. Viszont nincs bajom az Internettel. A legfőbb célunk az, hogy a zenénket eljutassuk az emberekhez, és engedjük, hogy hallják. Erre jó lehetőséget ad az Internet, ezzel nincs is gond. Amúgy sem harcolhatsz a technológiával, ezért jobban teszed, ha inkább mellé állsz."

Az “Untouchables” hivatalos kiadását a kvintett egy amerikai turnéval ünnepelte (kísérőik a Puddle Of Mudd illetve a Deadsy voltak), a napokban pedig kihozták második kislemezüket a “Thoughtless” számuk különböző változataival. Egészen pontosan az albumverzió mellett szerepel rajta D Cooley space-es remixe DJZ-Trip közreműködésével, továbbá Dante Ross jóval visszafogottabb átgondolása, valamint a “Here To Stay” kétféle remixe Tone Toven és a Mindless perverz fantáziája szerint. Harmadik maxinak tudnánk javasolni az "Embrace"-t!