Metallica
2004.07.26. 14:59
Névtelen érzés
Már jártam itt
Már jártam itt, és akkor sem tetszett
S most írjam ki mindezt?
Akkor gyere, lépj be világomba
Segíts nekem, hogy normális legyen
Mondd meg mi ez, fűtsed át a levegőt
Had járja át fagyott lelkem
S ha tehetném, önmagamba fordítanám tekintetem
Ahogy életre kel
Kicsit megöl
Ahogy életre kel
Minden pillanatban kicsit jobban megöl
A névtelen érzés
Ahogy életre kel
A névtelen érzés
Lelkemmel lépked el
Tombolok csitító karjaidban
Álmatlanul e leharcolt világban
Biztonságom a magányban
Már nem viselhetem
Reméld, hogy túléled szívem
Ahogy a gonoszt lenyelve szárnyalok
S kiborulva egy zsúfolt helyen
Menekülnék, de nem tudok
Ahogy életre kel
Kicsit megöl
Ahogy életre kel
Minden pillanatban kicsit jobban megöl
A névtelen érzés
Ahogy életre kel
A névtelen érzés, lám idáig rángat el
S én e vonatra várok,
Ami a síneken felém robog,
Hogy majd e névtelen érzés
A lelkemmel száguldjon el
Takarodj el innét
Látni sem bírom
Dühöngök s kiszépítem, megsértem és meggyűlölöm
Gyűlölöm mindezt, és miért? Miért? Miért énvelem?
Álmatlanul forgolódok
Sírni, üvölteni akarok
Dühöngök és kiszépítem, meggyűlölök
De ettől már csak szabadulni vágyok
|